|
 |
|
|
| ... barlangnak nevet adó személy nem a közismert Báthori család tagja, hanem Bátori László pálos rendi szerzetes. - Tudjuk továbbá, hogy a Bátori-barlang a jellegzetes felső-triász kori dachsteini mészkőben alakult ki, de magasabban fekvő járatai elérik a fedő hárshegyi homokkövet is. Az üregrendszer egyike a legjellegzetesebb budai hévizes barlangoknak. Mindazt, ami e még kellően nem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hipposideros) és a rajtuk élősködő legyek. A barlang levegőjének hőmérséklete a mérések szerint a belsőbb szakaszokon 9-11°C között ingadozik.
A 325 m tszf. magasságban nyíló barlang dachsteini mészkőben keletkezett. Eleinte Koch és Jablonkai úgy gondolták, hogy víznyelőbarlang volt, de az újabb szemléletű vizsgálatok szerint inkább hévizes eredetű, s már a pleisztocén megelő... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... sorozatosan épülő új házak, míg a Pilisborosjenő és Üröm határában fekvő, a Kevélyre közvetlenül támaszkodó Ezüst-hegy még nagyrészt lakatlan.
A Kevélyek fő tömegét a jól karsztosodó dachsteini mészkő alkotja, amelyre az alacsonyabb térszíneken kevésbé jól oldódó eocén márgák és mészkövek, valamint a karsztosodásra alkalmatlan, ún. hárshegyi homokkő települ.
Az Ezüst-heg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Leél-Őssy Sándor vezetésével elkészült mindkét barlang új térképe s geomorfológiai feldolgozása. Vizsgálataik szerint a Legény-barlang teljes egészében a jól karsztosodó, felső-triász korú dachsteini mészkőben alakult ki. Keletkezését nagymértékben elősegítették a tektonikus mozgások. Különösen a bejárati teremnél, a mögötte fekvő keskeny hasadéknál, valamint a Sárkány-lyuknál sze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... vagyunk, s az első valóban szép cseppköveket itt láthatjuk. Tovább szűk hasadékon, igen rossz levegőben mászhatunk, ereszkedhetünk le a barlang végpontjáig. Az üreg felső-triász korú dachsteini mészkőben található. A jelenlegi bejárat már egy barlangterem beomlása után keletkezett. A barlangrendszer kialakulásáról a leírók nagy része nem tesz említést, legfeljebb csak annyit, hogy... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Barlangtani Intézetének támogatásával - a tatabányai kutatók hatalmas munkával kiépítették a barlang bejáratát.
A mesterséges aknán lemászva a barlang első szakaszába jutunk, amely a dachsteini mészkő közé települt dolomitrétegek miatt erősen törmelékes. Kisebb aknákon, kuszodákon, termeken keresztülhaladva, 39-40 m mélységben érjük el a barlang középső szakaszát. Itt találha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kalcitréteg borítja, s ez rendkívül omlásveszélyes. A végponton agyagdugó akadályozza a továbbjutást.
Mint a geológiai szakközépiskola tanulói megállapították, a barlang a felső-triász dachsteini mészkőben, tektonikai törésvonalak mentén képződött. Szélességét húzási mozgások, a leszivárgó csapadékvíz oldó hatása alakította ki. A repedések falán kalcit, hófehér aragonit, vala... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... vízfolyás elapadt. Sziklaszögek és kötél segítségével mintegy 35 m hosszú kürtőrendszerbe jutottak, amely kb. 20 m-re közelíti meg a felszínt.
A Háromkürtő-zsomboly felső-triász korú, dachsteini mészkőben, tektonikus hasadékok mentén, víznyelőrendszerben alakult ki. A barlang különböző pontjain vett kitöltésmintában fiatal holocén korú, valamint a fedő löszből kimosott, időse... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Cseszneki vár
Veszprém megyében, a Bakonyon keresztül, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkőszirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. száza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... borította az egész budai hegyvidék területét, s így ezt a területet is. Több száz méter mélységben rakódtak le a triászkori tenger üledékei, különösen a dolomit, és egyes helyeken a dachsteini mészkő. A tengerfenék erősen süllyedhetett, hogy olyan vastag rétegben kép¬ződött az üledék. A triász végén megemelkedett a tengerfenék és szárazra került az egész plató.
Jegenye-völgyi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... szélesen fölépített románstílű gyertyatartók volnának, strázsát állnak jobbra-balra. A kúpokon mintha lángok lobognának, melyeket a történelem, a genius loci gyujtogat, tiszteletére a dachsteini mészkőből természet-építette 750 m magas oltárnak, mely a Pilis hegye. A völgyet s a hegyet a mennynek óriási barokk boltozat íveli, téralkotó s a fehér felhők közt végtelen távlatokat nyi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Hallstatti Kultúrtáj, mely a mai Ausztria területén alakult ki a sóbányászatnak köszönhetően. Az itteni bányákban már az i.e 13. századból vannak sóbányászatra utaló emlékek. A hallstatt-dachsteini kultúrtáj a Világörökség része, érdemes ellátogatni ide. A következő nagy sóbirodalom az ötödik századtól: Velence. Az itteni lagúnák sója teremtette meg az anyagi alapot és gazdagságot... |
|
|
|
|
|
